Töprengjünk el egy kicsit milyen lehet az ötödik dimenzió.

A világunkban található dolgok négy dimenzióban írhatók le, hosszúság, szélesség, magasság és egy időpont megadásával.  Most próbáljuk logikai úton kitalálni az ötödik dimenziót. Egydimenziós dolog pl. a fény csak hosszúsága van nincs szélessége és magassága, két dimenziós dolog pl. a tükörképünk, csak szélessége és magassága van, de nincs mélysége vagyis magassága. Lényegében két egydimenziós dologból jön létre a kétdimenziós világ. Amikor még egyszer hozzáadjuk az első dimenziót vagyis egy újabb dimenziót megkapjuk a harmadikat, vagyis egy térbeli testet. Mindig az előző dimenziókból épül fel a következő. Most lép képbe az idő ami lényegében megint csak egydimenziós hiszen csak hosszúsága van. Lényegében a fény és az idő ugyanaz csak más formában alakban, hiszen mind a kettő egydimenziós. Ezért tapasztaljuk pl. azt, hogy a fénysebességhez közelítve lassul az idő. Vagy azt a jelenséget, hogy a fénysebesség állandó akár milyen gyorsan haladó tárgyból kibocsátott fény sebességét megmérjük az midig állandó és nem adódik hozzá a kibocsátott tárgy sebessége. Miután az idő egy bizonyos sebességgel telik így a fény sem terjedhet gyorsabban. Miután elérjük a fénysebesség határát az idő határát is elérjük, lényegében megáll az idő. Na ebbe jobb nem belebonyolódni. Gondoljunk a pi-re ami 3.14, hogy mért pont ennyi, hát csak, így a fénysebesség is annyi amennyi és azt megváltoztatni nem lehet. Tehát megvan a négy dimenziónk most kellene ebből ötöt varázsolni. Ha az eddigi logikát követjük akkor egy újabb idődimenzió hozzáadásával érhetjük el. Tehát lesz egy háromdimenziós világunk két idődimenzióval. Ezt most, hogy képzeljük el ? Nagyon egyszerűen egy háromdimenziós tárgy egy időben két helyen is lehet, vagy a semmiből előtűnhet majd el. Ha jól tudom ez a kvantum fizika területén nem szokatlan jelenség. Természetesen a mi világunkban vagyis a mindennapi életben ilyen jelenséget nem tapasztalunk. Hogy megértsük egy kétdimenziós világból nem lehet látni érzékelni a három-dimenziósat, ugyanígy a háromdimenziós vagy négy dimenziós világból sem lehet érzékelni az ötödik dimenziót. Jobban mondva lehet de csak atomi szinten. A dimenziók között felépítésük miatt mindig van egy pici kapcsolat. Részecskék tűnek fel a semmiből majd el, vagy egyik pillantról a másik egy sokkal távolabbi helyen teremnek anélkül, hogy a térben a két pont közötti távolságot megtették volna.

A világűr sem üres ha jól tudom ott is tapasztaltak ilyen jelenséget. Lényegében ezért tudnak a légüres térben terjedni a fényrészecskék. Ezek után jön a következő lépés ami azt feltételezi, hogy a világűr ötdimenziós. Bizonyos dolgokat láthatunk benne bizonyos dolgokat nem. Így talán már az is érthető miért tágul univerzumunk holott azt a tömege nem indokolja. Magyarázatként megemlítem, hogy a világegyetemben található összes anyagot feltétezve az univerzumnak nem szabadna tágulnia, hanem önmagába kéne összeroskadni a távoli jövőben. Ehelyett gyorsuló ütemben tágul mintha többször annyi anyag és energia lenne az univerzumban mint amennyit látunk. Tehát érdekes elképzelés, hogy a világegyetem ötdimenziós és ennek az ötdimenziós világnak csak egy kis része vagyunk. Természetesen még egy időt hozzáadva lehet hatdimenziós is a világegyetem így három térbeli és három idő dimenzióval rendelkezne de ne bonyolítsuk túl a dolgot, maradjunk a három térbeli és két időbeli dimenziónál vagyis az ötdimenziós világnál. Vajon lehetne érzékelni vagy kiszámolni az ötdimenziós világ működését ? Természetesen igen ha tudjuk, hogy a plusz idődimenzió milyen gyorsan telik, nem biztos, hogy ugyanúgy mint az első. De tételezzük fel a könnyebbség kedvéért, hogy ugyanolyan sebességgel telik a második idődimenzió mint az első. Most már csak azt kéne kiszámolni, hogy a fizikai anyagokra milyen hatással van mindez. Talán látni nem is fogjuk az ötödik dimenziót de talán egyszer kitudjuk számolni mi is lehet benne. Természetesen az itt leírtak csak logikai fejtegetések de ettől függetlenül fenntartom a jogot az ötödik dimenzió felfedezésért.( ha még nem fedezték fel bár tudtommal ez még nem történt meg ) Mindenki nyugodtan kutasa az ötödik dimenziót, ha sikerrel jár legalább mint ötletadott említsen meg.

Egy kis magyarázat.

Hogyan is nézhet ki két dimenzió közötti kapcsolat.  Először  is képzeljünk el egy sötét szobát amiben van egy tükör. A tükörben vagyis a kétdimenziós világban nem történik semmi hiszen nincs fény ami életre keltse, változást hozzon a kétdimenziós világban. Majd ebben a sötét szobában kapcsoljuk fel a villanyt. Ahogy felkapcsoljuk a villanyt a kétdimenziós világ életre kell. Egy háromdimenziós világ ( jobban mondva négy csak az egyszerűség miatt írok hármat ) vagyis a szoba így kerülhet kapcsolatba egy kétdimenziós világgal így gyakorolhat rá hatást. A háromdimenziós világban lévő villanykörtéből kilépő fényrészecskék beleütköznek a tükörbe vagyis kapcsolatba kerülnek a kétdimenziós világgal. Most képzeljük el, hogy a mi  négydimenziós univerzumunk a tükör és az ötdimenziós világ a szoba, és  kb. 15 milliárd évvel ezelőtt az ötdimenziós világban felkapcsolták a villanyt. Ez a hasonlat egy kicsit durva de most ez jutott eszembe. Tehát az egyel felettünk lévő dimenzióban történt váltózás így lehet hatással  ránk. Akár világegyetemünk keletkezésében is része lehetett az egyel felettünk lévő dimenzióban történt váltózás. De ez már fikció. Maradjunk a tükörnél a tükör a három dimenzióból csak a fényrészecskékkel kerül kapcsolatba magával a szobával nem. A tükör szempontjából megjelenek nagyon rövid időre részecskék majd elütnek ahogy a fényrészecskék a tükör különböző pontjain becsapódnak. A tükör univerzumában úgy tűnik, hogy a semmiből megjelenek részecskék majd eltűnnek.   Ugyanígy egy négydimenziós világban az ötdimenziós világból érkező részecskék felütnek a semmiből majd elütnek. De nem csak részecskékről lehet szó hanem bármi másról  akár energiáról is. . Tehát egy alsóbb dimenzió egy felsőbb dimenziót nem csak annak hatásait érzékelheti. Természetesen ez még csak elmélet.

Egy hibrid fraktál. A kétdimenziós fraktálban egy háromdimentiós fraktál.